Szanaszét a franciaágy,a
ruhák lenn a földön,ma éjjel tiéd lehet mindenem, a cserébe téged kaplak
kölcsön.Így jó nekem, vedd el az eszem,olyan rövid az élet.Nálam a szíved, az
enyém a tied legyen,te is ugyanazt érzed.Választ ne adj,karmolj, harapj,hogy érezzem,ahogy
széttépsz a vágytól.Úgy nevess, csókolj,szeress,nekem, nem, nem, nem elég a szádból!
2011. április 3., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)